Mindenki találkozott már krétatáblával, gondoljunk csak az iskolapadban töltött hosszú évekre. Hányszor hallottuk azt a tanártól, hogy „gyere ki a táblához”! Sokakat rettegéssel töltött el, míg mások kifejezetten élvezték, ha szerepelhettek az osztály előtt és bebizonyíthatták tudásukat. Ennek a nagyszerű találmánynak a feltalálása és az elterjedése egy igazán izgalmas történet, ahogy az is elgondolkodtató, hogy ma, a modern korban milyen felhasználási módjai vannak.

A krétatáblák gyökere évszázadokra nyúlik vissza. Az elérhető feljegyzések szerint a korai darabok még palaszerű táblák voltak, melyek olcsó alternatívát jelentettek a papír és a toll helyett. Ezeket a diákok használták egyenletek megoldására és rövid feladatok elvégzésére, ugyanis a felületét könnyen lehetett radírozni, ezért egymás után több írásbeli gyakorlat kivitelezhető volt rövid időn belül.

Úgy tudjuk, hogy Skóciában, a XIX-ik század elején alkalmazták először a ma is ismert fali, ámbár apró krétatáblát. Mivel az ország meglehetősen előnyös területen helyezkedett el a kontinensek közötti hajózási útvonalakat tekintve, így nem meglepő, hogy a technológia nagyon rövid idő alatt eljutott Amerikába és a világ számos pontjára.

Az első, kis méretű, megfizethető krétatáblákra azonban eléggé macerás volt írni. Ez különösen a pontosabb rajzolást vagy számítást igénylő tantárgyaknál okozott nehézséget, mint amilyen a matek és a természettudomány. Ezt a problémát oldotta meg a nagyobb méretű táblák falfelületre helyezése, amely lehetővé tette a tanárok számára, hogy egyszerre az egész osztály felé közvetítsék az órai anyagot. Az első ismert ilyen eszközt a feljegyzések szerint az Egyesült Államokban alkalmazták 1801-ben, a West Point-i Egyesült Államok Katonai Akadémián.

Krétatábla a modern világban

A modern krétatáblák már nem palából, hanem kompozit anyagokból készülnek, amelyek könnyebben tisztíthatóak. Ugyan a XXI-ik század küszöbén megjelent egy erős ellenérzés a kréták használata iránt, de a mai napig jó szolgálatot tesznek. Rengetegen szerelik fel például otthon, hogy a napi teendőket felvezessék és azokat az egész család számára elérhetővé tegyék, de vállalkozások falai között is sokszor találkozni velük, ahol szó szerint új tudást karcolnak rájuk krétával.

Valószínűleg idővel ki fognak kopni a napi használatból ezek a megoldások, mert sokkal modernebb alternatívák állnak már rendelkezésre. Egyre több iskolában jelennek meg például a projektorok, amik segítik a tanárokat, oktatókat a tananyag közérthetőbb és egyszerűbb átadására.

Egy időben a flipchartok terjedtek el futótűzként, ám a folyamatos papírfelhasználás miatt sok cég próbálja kerülni a használatukat, környezetvédelmi okokból adódóan.

Végezetül ott vannak a filccel használható fehértáblák, vagy ahogy sokan nevezik, mágneses whiteboard -ok. Ezeknél nincs papírpazarlás és az egészségre sem gyakorol negatív hatást a krétapor sem. Az viszont kétségtelen, hogy a folyamatos töltőanyag utánpótlás macerát jelent, valamint nem is a legolcsóbb mulatság egy iskolának, vagy cégnek.

Az mindenesetre kijelenthető, hogy a krétatáblák még egy darabig az életünk részei lesznek, hiszen maga a kréta egy nagyon olcsó írószer, megfelelő körültekintéssel pedig teljesen ártalmatlan.

Nézzen szét krétatábla kínálatunkban, vagy keressen minket elérhetőségeinken, amennyiben nem találja az ön számára megfelelő írásfelületet.