Az írószerek és irodaszerek sokaságára úgy tekintünk, mint használati tárgyra, ha kell, elővesszük, ha már nem használható, újat veszünk belőle. Ebben a blogbejegyzésben egy kicsit magasabb szintre emeljük az irodaszerek presztízsét. Megnézzük, hogyan készül a ceruza, milyen története van a papírnak az erdőtől a nyomtatóig, miért van vulkáni hamu a radírban és kiderül az is, miből készül a világ legdrágább tolla, amiért akár két és fél milliárd forintot is elkérhet a gyártó.

Miből és hogyan készül a ceruza?

Az egyik legrégebbi és legszélesebb körben használt íróeszköz, a ceruza a történelem előtti időkből származik, amikor krétás sziklákkal és elszenesedett pálcákkal olyan változatos felületekre rajzoltak, mint az állatbőrök és a barlangfalak.

A kereskedelmi forgalomban használt grafit jórészt gyárban készül manapság és már nem bányásszák. A gyártók így könnyen szabályozhatják a sűrűségét. A grafitot agyaggal keverik a ceruza típusától függően és minél több grafitot használnak, annál lágyabb a ceruza, és annál sötétebb a vonala. A színes ceruzáknál pigmenteket adnak az agyaghoz, és gyakorlatilag nincs is benne grafit.

A ceruzagyártáshoz használt faanyagon múlik, hogy a ceruza könnyen hegyezhető lesz-e vagy bosszantóan széttöredezik és folyton kiesik a hegye. Régebben az ócska faházak gerendáit, vasúti talpfákat, leselejtezett hajók deszkáit használták fel a gyártáshoz, ma már nemesítéssel, impregnálással a frissen vágott hársfából, égerfából és némely fenyőből is jó minőségű ceruzahüvelyt lehet előállítani.

A grafitceruza készítésének 10 lépése

A fákat, kivágásuk után körülbelül 19 centiméter hosszú tömbökre vágják, ez egy ceruza átlagos hossza.
A fatömböt vékony lécekre szeletelik, amelyeket ezután kezelni is kell, hogy a fa száraz és puha legyen. Ez a lépés igen fontos annak érdekében, hogy a ceruzák könnyen hegyezhetők legyenek.
Hatvan napos pihentetés után a lécek készen állnak a ceruza készítésére.
Minden lécbe párhuzamos mélyedéseket faragnak. Ebbe kerül majd a grafit.
A mélyedésekbe speciális ragasztót préselnek, hogy a grafit a helyén maradjon.
A lécekbe való behelyezés előtt a grafitot 980 Celsius fokra melegítik, ennek hatására sima és kemény lesz.
A grafitrudakat ezután beleteszik a mélyedésekbe.
Egy másik, ugyanúgy kifaragott lécet helyeznek az első léc tetejére, középen a grafittal. Ezt a „szendvicset” felmelegítik és összepréselik, így a két léc egy darabbá áll össze.
A léceket felszeletelik, és ezzel el is készülnek a grafitceruzák.
A ceruzákat lefestik, lakkozzák, élezik, majd a felületére nyomtatják a márkajelet, a gyártmány számát és azt, hogy a Derwent-féle skálán milyen besorolást kapott a grafit minősége (9H-9B-ig).

Hová tűnnek a szavak, amiket kiradírozunk?

A fenti mondat egy közismert graffitiről származik és kissé tovább gondolva arra a kérdésre sincs egyértelmű válasz, hogy hová tűnik a radír, amit elhasználunk? Évente ugyanis több tonna radír készül, és tűnik el nyomtalanul. De legalább a hibákat is eltünteti.

Több mint 250 évvel ezelőtt egy francia felfedeztő megfigyelte a Dél-amerikai bennszülött indiánokat, akik egy pattogó golyóval játszottak. Mint megtudta, egy bizonyos fa gyantájából gyúrták a játékot. Ezután az európaiak rájöttek, hogy a labdázás mellett radírozni is lehet vele, erre a célra addig főleg kenyérgombócokat használtak. A gondot csak az okozta, hogy a gumifa gyantájából készült radír gyorsan megrothadt. Ezt a hibát – száz évvel később – Charles Goodyear orvosolta, akinek sikerült kifejlesztenie egy folyamatot, amivel az alapanyagból egy ellenálló anyag jött létre, ami nem szedi össze a szennyedőzéseket és nem romlik meg. Ehhez vulkanizálásra, préselésre, hűtésre és vegyi anyagokra van szükség, meghatározott sorrendben.

Ma már ott tartunk, hogy egy sor mesterséges anyagot keverünk a gumihoz, hogy radír legyen belőle. A modern eljárásnak köszönhetően az irodai és iskolai használóktól kezdve a grafikusokon át a művészekig mindenki megtalálja a legmegfelelőbbet.

Vas és mágnes, avagy ceruza és radír

A ceruzák azért működnek, mert amikor a papírra írunk velük, a grafit összekeveredik a papírt alkotó rostrészecskékkel. A radírok pedig azért működnek, mert az őket alkotó polimerek ragadósabbak, mint a papírszemcsék, így a grafitrészecskék végül a radírhoz ragadnak. Majdnem olyanok, mint egy ragadós mágnes.

Kevesen tudják, de a radír, amit naponta használunk, vulkáni hamut is tartalmazhat. A jellegzetes rózsaszín árnyalatú radír, amely például a ceruzák végén van, horzsakő (más néven habkő) tartalmának köszönhetően képes erősebben radírozni.

Száz liter vízre van szükség 1 kg papír előállításához

Az elmúlt ötezer évben sokféle anyagból készítettek papírt. Fapépből, rizsből, cellulózból, de akár régi ruhából is. Bármi az alapanyag, rostra van szükség. A hagyományos és legelterjedtebb papírkészítés még mindig a fára hagyatkozik, főként fenyő, eukaliptusz, vörösfenyő és nyárfa képezi ennek az alapját. Mivel ezeknek a fajtáknak a cellulózrostjai hosszabbak, erősebb papaír készülhet belőlük, ezeket a fákat a papíripar puhafának nevezi.

Miután egy fát kivágnak, rönkökre hasítják, amelyeket gőzzel vagy forró vízzel mosnak át, hogy eltávolítsák a szennyeződést. A kéreg egy nem szükséges része a fának, ezért egy kéregtelenítő dobon áthaladva levágják azt. Fémdetektorra is szükség van az előkészületeknél, hogy az apró kis fémdarabokat, például szögeket kiszedjék a fából. A rönköt ezután ledarálják, forgáccsá alakítják, és savas oldatban felforralják. Az oldatban a farostok elválnak a fa harmadát, negyedét alkotó lignintől, így jön létre a famentes papír. Ám ez még nem fehér, így muszáj fehéríteni. A környezet védelme érdekében ezt a lépést klórmentes, oxigén és peroxid segítségével végzik el, majd a pépet vízzel keverik.

Egy kilogramm papír előállításához 100 liter édesvízre van szükség. Ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy amit nyomtatunk arra valóban szükségünk van-e, és amit elégetnénk vagy kidobnánk, felhasználható-e még valamire. Európában az újrahasznosított papír mára megelőzte a facellulózt, mint fő nyersanyagot. 2019-ben a papír körülbelül 72 százalékát hasznosították újra, szemben az 1991-es mindössze 40 százalékkal. Ennek ellenére még mindig nagyon nagy mennyiségű fát használunk fel a papír előállításához: nagyjából 154 millió köbmétert évente.

A folyóiratokhoz vagy a csomagoláshoz használt sima papírokhoz gyakran hozzáadnak olyan anyagokat, mint például kaolin, így színesebb, fényesebb lesz a felületük.

Megdöbbentő statisztikák a papírral kapcsolatban

A globális papírfelhasználás 400%-kal nőtt az elmúlt 40 évben.
Európában évente 125 kg papírt használunk el fejenként. Az Egyesült Államokban 215 kg jut egy főre.
A globális kereslet kielégítése érdekében a papírgyártás jelenleg meghaladja az évi 300 millió tonnát.
Érdekes módon a globális papírfogyasztási statisztikák azt mutatják, hogy nem a nyomtatás a legjellemzőbb forma, hanem a csomagolás.
Ma a világ ipari fakitermelésének körülbelül 50% -a papírgyártásra megy el.
Az újrahasznosított újság átlagosan mindössze 7 napon belül újra újságként jelenik meg.
Általánosságban elmondható, hogy az irodákban kinyomtatott összes oldal kb. 45%-a végül a kukába kerül.
2006-ban 6,5 millió fát vágtak ki 16 milliárd kávéscsésze elkészítéséhez. Ehhez 4 milliárd gallon vizet használtak fel, és 115 millió tonna hulladék keletkezett.
Becslések szerint évente 18 millió hektár erdő pusztul el a papírgyártás miatt. Ez percenként 20 futballpályának felel meg.

Hogyan készül a toll?

Viszonylag kevesen gondolnak arra írás közben, hogy a toll, amivel írnak, milyen úton jut el az alapanyag előállítástól kezdve a boltok polcain át a kezünkig? A tollgyártás világhírű magyar vonatkozása éppen olyan izgalmas téma, mint azok az egyedi műremekek, amelyek a manufaktúrákból kerülnek a megrendelőkhöz. Tollal írni nem csak egy hétköznapi, kötelező tevékenység, hanem évszázados élmény. Felnőtt fejjel ez már fel sem tűnik, de ha egy alsó tagozatos gyermeket megkérdezünk arról, miért várja annyira, hogy felsős legyen, azt fogja válaszolni, azért, mert akkor végre szabad lesz tollal írni.

Kétségtelen, hogy amit tollal leírunk, annak sokáig nyoma lesz, azt nem könnyű kiradírozni. Ez az apró, de összetett mechanikai remekmű ott van minden íróasztalon. Számítógép, diktafon, hangvezérelt, mesterséges intelligencia alapú gépelés ide vagy oda, nem vesztette el a népszerűséget. Van valami nagyon személyes egy kézzel írott jegyzetben, amit egyetlen íróalkalmazás sem képes lemásolni.

Toll készülhet pelletből és akár fekete gyémántból is

A hagyományos műanyag tollak egy bonyolult folyamaton mennek keresztül, mielőtt a közkedvelt íróeszközökké válnak. A folyamat azzal kezdődik, hogy a PPC-pelletet (kis műanyag golyócskák) egy nagy keverőbe adagolják, szétválasztják és színezik. Ebből készül a kupak, a tollszár, a kapcsoló és egy kisebb belső kapcsoló. A tollbetéteket egyenként töltik és még elkészítés közben tesztelik, hogy valóban működik-e. Ez a folyamat adja a toll lelkét. Hiába a tetszetős design, ha írni nem lehet vele, az egész megy az újrahasznosítóba.

Számos gyártó (meglepően sok) gépek helyett ma is munkásokat foglalkoztat egyes részfolyamatoknál, akik az elkészített alapanyagokból kézzel szerelik össze a tollakat, majd átesnek egy minőségellenőrzések és csomagolják azokat.

A hat legdrágább toll a világon

Tollak készülnek műanyagból, fából, acélból, újrahasznosított papírból, de aranyból és gyémántból is. Nézzük, melyek azok a tollak, amelyeket az íróasztal helyett okosabb döntés széfben tárolni.

Caran d’Ache Gothica

A svájci Caran d’Ache cég az orosz ceruza orosz szóról (karandash) kapta nevét, amely a török karatash (grafit) szóból származik. A cég által létrehozott íróeszközök nem mindennapi látványosságnak számítanak. A legendás gyártó olyan finom eszközöket állít elő, mint a Caran d’Ache 1010, a La Modernista Diamonds és a lenyűgöző Gothica. Utóbbit a gótikus építészet ihlette, rozetta mintákat tartalmaz, a tervezéshez 72 rubint és 72 smaragdot használtak. A kupakban és a hordóban is csaknem 900 gyémánt található, ami extra luxust ad neki. Az ára nem kevesebb, mint 487 ezer dollár (kb. 168 millió forint), de még így is csak a hatodik legdrágább toll a világon.

Montblanc Mystery Masterpiece

A Montblanc egy olyan márka, amelyet nem kell bemutatni és magyar vonatkozása is van. Szivar alakú tollai és hófödte hegyi logója azonnal felismerhető az egész világon. A 100. évforduló megünneplésére a Montblanc egy másik híres luxusmárkával, a Van Cleef & Arpels-szel kötött partnerséget. Az ékszerészek, tervezők és kézművesek közel kétévnyi gondos munkáját magában foglaló együttműködés eredményeként született meg a találóan elnevezett Mystery Masterpiece. A 2007-ben bemutatott töltőtoll a világ legdrágább töltőtolla volt, és mindössze 9 darabot készítettek belőle. A toll teste fehér aranyból készült, 18 karátos arany heggyel, több mint 800 gyémánttal, rubinokkal, zafírokkal, smaragdokkal. Az ára 730 ezer dollár (kb. 250 millió forint).

Caran d’Ache 1010 Diamond Edition

A neves svájci márka a luxus két alapvető szimbólumát, a tollat és az órát ötvözi. Ennek a tollnak a neve a 10 perccel 10 utáni időt jelöli, amely a fantáziában gazdag tervezők szerint az óramutatók legesztétikusabb helyzete a számlapon. A toll testét finoman kidolgozott fogaskerekek borítják, és átlátszó burkolatba rejtik, hogy utánozzák a „csontváz” óra dizájnt. Az időrendi témához ragaszkodva a tollcsipesz úgy lett kialakítva, hogy egy óramutatóra hasonlítson. Az 1010-es kollekció három kiadása létezik – ezüst, arany és gyémánt. A Diamond Edition is több mint 800 tökéletesen csiszolt követ tartalmaz. Aki egy ilyen tollal szeretne írni, kereken egymillió dollárt (kb. 345 millió forintot) kell kicsengetnie.

Aurora Diamante

Talán a fenti három példából már kiderült, hogy a legegyszerűbb módja annak, hogy bármilyen tárgyat exkluzívabbá tegyünk, ha gyémántokat adunk a dizájnhoz. Az Aurora Diamante ugyanezt a trendet viszi tovább, amit már a név is bizonyít. Ez a műalkotás éppúgy ékszer, mint íróeszköz. Nem kevesebb, mint 2000 gyémánttal van kirakva, amelyek közül 1919 a tolltesten kapott helyet, az Aurora alapításának évére utalva. A hegye gravírozható a családi címerrel vagy a tulajdonos kezdőbetűivel. Az exkluzív gyűjtői tárgy értéke 1 470 000 dollár (több mint félmilliárd forint).

Montblanc Boheme Royal

A Montblanc cég neve kétszer szerepel ezen a listán. A Boheme kollekció része, a Boheme Royal, ami 18 karátos fehéraranyból készült, és több mint 1400, a legmagasabb minőségű gyémánttal van kirakva. A kövek nem a hagyományos színtelen gyémántok, hanem enyhe színezettel bírnak. Még a Montblanc logó is stílusos formában jelenik meg a tollon, 18 karátos fehérarany és 19 gyémánt felhasználásával. Bár töltőtoll, behúzható heggyel készül, ami meglehetősen ritka. Ahogy azon személy is, aki ezzel az eszközzel ír, hiszen másfél millió dollár (kb. 517,5 millió forint) az ára.

A híres olasz tollkészítő, Tibaldi által készített Fulgur Nocturnus valóban egyedülálló. Mint az előző öt íróeszköz a listán, itt is gyémántoké a főszerep, ebben az esetben 945 fekete gyémántról van szó. De nem ez az egyetlen oka annak, hogy a Nocturnus a világ legdrágább tolla. Lenyűgöző dizájnjában az aranymetszés szabálya rejlik: ha egy objektum két összetevőjének aránya hozzávetőlegesen 1,618, azt aranyaránynak nevezik, ez a vizuálisan leginkább tetszetős arány. Ezt a matematikai elvet használják az építészetben, a művészetben és még a természetben is megtalálható. Az ára 8 millió dollár, azaz 2,76 milliárd forint.